Közlemény a Nagy Imre-per felvételeinek nyilvánosságra hozataláról (MTI-OS)

Az elmúlt napokban heves vita folyt arról, hogy milyen jogi körülmények között hozhatók nyilvánosságra az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének és társainak bírósági tárgyalásán készült felvételek. A tudósítások rendre arról szóltak, hogy adatvédelmi okokból nem lehet a felvételeket teljes egészében lejátszani, és emiatt sérül a polgárok informáltsághoz fűződő joga. Mindezek miatt szükségesnek látom a közvéleményt a következőkről tájékoztatni.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerint a közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban bárki ingyenesen kutathat. A jogalkotó e 15 és 30 éves levéltári zárlatot - az európai gyakorlatnak is megfelelően - azért állította fel, hogy az iratokból kiolvasható főként gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eseményekre megfelelő történeti távlatból lehessen tekinteni.

Megalkotta emellett az Alkotmányban szereplő információs önrendelkezési jog érvényesülése érdekében az iratokban szereplő személyes adatok védelmének szabályait is, midőn kimondta, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

Az Alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jog (59. §) jelen esetben ütközik a véleménynyilvánítás szabadságából (61. §), mint kommunikációs anyajogból fakadó informáltsághoz való joggal. Két alapjog összeütközése esetén az Alkotmánybíróság által kimunkált és mára a hazai joggyakorlat egészében konzekvensen alkalmazott alapjogi tesztnek kell érvényesülnie, mely szerint bármely alapjog csak egy másik érvényesülése érdekében korlátozható és csak annyira, amennyire az elengedhetetlenül szükséges.

Megítélésem szerint a felvételek közzététele - annak történelmi távlata miatt is - nem okoz olyan, a személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából jelentős sérelmet, mely a felvételek nyilvánosságra hozatalával szemben az arányosság követelményével ne lenne összeegyeztethető.

Budapest, 2008. június 11.

az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva:

Dr. Szabó Máté
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa