Hetven évvel ezelőtt, 1943. január 12-én érte a Don folyónál védelmi állásokba húzódott 2. magyar hadsereget az első nagyarányú szovjet támadás, melyet néhány napon belül újabb csapások követtek. A rosszul ellátott, gyengén fölszerelt magyar csapatok csak egy-két napig tudtak szervezetten ellenállni a tankokkal támadó szovjet rohamoknak. A következő két hétben a 2. magyar hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, hadrendje felbomlott, több egységét bekerítették és felmorzsolták, miközben a hadsereg zöme a nehézfegyverzetet hátrahagyva próbált kiszabadulni a gyűrűből.

A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé lett a történelmi emlékezetben.

A kiállítás korabeli dokumentumok, a fronton készült fotóanyag, korabeli magyar és szovjet filmhíradók, sajtótudósítások, rádiós hangfelvételek, plakátok, röplapok, naplók és memoárok segítségével igyekszik bemutatni a 2. magyar hadsereg történetét a hadsereg kiküldésétől 1943 áprilisáig, a hadsereg maradékainak hazaszállításáig. A hadjárat hivatalos korabeli bemutatásán túl a kiállításon kiemelt hangsúlyt kapnak magáncélú fotódokumentumok is, többek között id. Konok Tamás, a haditudósító századtiszt fölvételei is, amelyek nemcsak a katonai történéseket dokumentálták.

A hadsereg történetének ismertetésén túl a kiállítás kísérletet tesz a doni vereség utóéletének, emlékezetének bemutatására is.

Kiindulópontunk az, hogy a doni katasztrófa története mindmáig lezáratlan fejezete a magyar történelmi emlékezetnek. A látogató képet kaphat a hadjáratot támogató, azt igazolni igyekvő korabeli háborús propagandáról, majd a második világháború utáni korszakok egymás után következő átértelmezési kísérleteiről egészen napjainkig. A háború utáni népbírósági perektől, a “fasiszta rablóháború” képétől a Kádár-korszakban jelentkező, a hadsereg tragikus emlékezetét részlegesen helyreállítani próbáló törekvésekig. Nemeskürty István könyve, Örkény István dokumentumdrámája, Bokor Péter dokumentumfilmje és végül Sára Sándor Krónika c. filmjének története érdemel itt külön említést.

Végül röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogyan változott a doni katasztrófa bemutatása az 1990-es rendszerváltás után, milyen új eredmények születtek a kutatásban, illetve milyen viták övezik ma a hadsereg történetének bemutatását és a második világháborús magyar részvétel értelmezését.

Partnereink
Konok Tamás festőművész
1956-os Intézet
Hadtörténeti Múzeum és Intézet
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Magyar Mozgóképkincs Megőrzéséért Alapítvány (Történeti Interjúk Tára – Országos Széchényi Könyvtár)
Orosz Állami Dokumentumfilm- és Fotóarchívum (Krasznogorszk)