Urbán Tamás fényképei  »  A 301-es parcella feltárása

1989 tavaszán egyre több szó esett az 56-os kivégzettek sírjainak hollétéről, a kivégzések mikéntjéről. Kezdetben csak annyit lehetett tudni, hogy a legtöbb áldozat a Rákoskeresztúri Köztemetőben nyugszik, de a jeltelen sírok miatt csak gyanítani lehetett, melyik parcellákba temettek kivégzetteket.

Több alkalommal is jártam a csak bozótosokon keresztül, alig járható ösvényeken át megközelíthető temetőszéli területen és próbáltam valamilyen rendszert találni a sírok elhelyezkedésében. Egyik reggel aztán a régi 301-es parcellát jelző viharvert kő helyett, egy új márvány jelzés fogadott, Kossuth címerrel! Nem messze ettől egy ideiglenes nyomóskutat láttam. Különben még minden a régi volt, csak a rendőröket hiányolhattam volna, ha hiányoltam volna.

Március 29-én reggel, verőfényes napsütésben, a nyílvánosság kizárása mellett megkezdődtek a kihantolások. Ott álltam a többi ismeretlen, láthatóan feszülten várakozó ember közt. A sajtót -helyesen- nem engedték be a lezárt területre. Ezért a riporterek, megkerülve a hatalmas parcellát, a kerítés hátsó részénél állították fel fotós állványaikat. A megrendítő, szertartásszerű eseményt egyetlen hangos szó, vagy oda nem illő megjegyzés sem zavarta meg.

Az első sír feltárása talán 15 méterre a kerítéstől zajlott, mint később megtudtam a 301-es parcella 23. sorában. A munkások lassan, meggondoltan lapátolták a földet, centiméterről centiméterre haladtak a feltárással. Ha valamilyen leletre bukkantak, hirtelen mindenki összesereglett a gödör környékén (a bizottság tagjai lehettek vagy negyvenen).

Néhány nappal a kihantolást követően újra kimentem a temetőbe. A feltárás nyomai jól láthatóak voltak, a gyeptéglák árulkodtak a kutatás helyeiről. Addigra már tudtam az újságokból, hogy Nagy Imre miniszterelnököt, Gimes Miklóst és Maléter Pált 1961 február 24-én, az éjszakai órákban temették át a Budapesti Országos Börtönből, a Köztemető 301-es parcellájába.

Egy újabb hét sem telt el és megjelentek a földgépek a területen. A szigorúan konspiratív módszerekkel létrehozott és teljes feledésre ítélt parcellát három nap alatt tükörsima felületté alakították a munkagépek. Aztán jöttek a kopjafa állítók és mértani pontossággal pántlikás oszlopokat állítottak.

Az exumaládák közben bekerültek az Igazságügyi Orvostani Intézetbe, ahol megállapították a maradványok személyazonosságát, hogy az áldozatokat három hónappal később, június 16-án újratemethessék. Vagyis temethessük.