A szólásszabadság és rokonai
Táncsics börtönéből a Szólásszabadság Háza - Hozzászólások
A magyar történelem egyik szimbolikus jelentőségű alakjának, Táncsics Mihálynak valamikori börtönéül szolgáló ház hat évtized után visszakerül a magyar állam tulajdonába. A ház úgy nyerné el a legméltóbb funkcióját és helyét a magyar történelemben, ha a negyvennyolcas követelések egyik központi elemének, a demokratikus jogállam alapértékének: a szólásszabadságnak, illetve ehhez kapcsolódva az információs jogok és szabadságok eszméjének és gyakorlásának szentelnénk.
Az OSA Archivum által készített és nyilvános vitára bocsátott javaslat szerint a széles publikumot befogadó ház egyszerre lenne múzeum és vitatér, kulturális események színhelye és oktatási terep, történelmi emlékhely és mai problémák megvitatásának helyszíne. Az intézmény az alábbi területekkel foglalkozna:
- A gondolat, a lelkiismeret és a kifejezés szabadsága.
Egy szabad ország szabad polgárai maguk dönthetnek lelkiismereti kérdésekről, meggyőződésükről, és ebbéli véleményüket szabadon terjeszthetik.
- A szólásszabadság története és értelmezései.
E fogalom tartalma és határai mindig is viták tárgyát képezték; olyan érték, amit nem elég örökölni: óvni, gyakorolni és fejleszteni kell.
- A cenzúra.
A diktatórikus államhatalom mindig törekedett a szabad véleménynyilvánítás fórumainak ellenőrzésére, a sajtó szabadságának korlátozására, szószólóinak megfélemlítésére.
- A propaganda.
A diktatórikus és a demokratikus államhatalom egyaránt törekszik polgárainak befolyásolására, a visszás tények elferdítésére, saját működésük jobb színben való feltüntetésére.
- A szamizdat, a cenzúra és állami propaganda elleni küzdelem eszköze.
Az ellenzéki mozgalmak betiltott, de zárt körben mégis terjesztett sajtótermékei segítenek az információs monopólium megtörésében, a polgárok tájékozott véleménynyilvánításának kialakításában.
- A közérdekű adatok nyilvánossága: az információszabadság.
A közhatalom működését az adófizetők pénzéből tartják fenn, intézményeit a választópolgárok képviselői működtetik - jogunk van tehát megismerni és ellenőrizni tevékenységüket.
- A titok és a titkosság.
A hírek, információk szabad megismerhetőségének és terjeszthetőségének indokolt és indokolatlan korlátai egyaránt lehetnek az államtitkok, illetve a szakmai és magántitkok körében.
- A magánélet védelme és az információs önrendelkezés.
Az egyén szabadságának alapvető követelménye, hogy szabadon rendelkezhessen a róla szóló információk sorsáról; ez korlátozhatja mások jogát arra, hogy ezeket az információkat megismerjék és terjesszék.
- A gyűlöletbeszéd, mint a szólásszabadság korlátja.
A szólás szabadsága nem jelentheti mások megalázását emberi méltóságukban, nem szolgálhat emberek és csoportok elleni gyűlölet keltésére.
- A szerzői művekhez való szabad hozzáférés és a szerzői jogok viszonya.
A szerzők és kiadók, a terjesztők hagyományos jogai eredetileg a közönség érdekeit is szolgálták, a művek hozzáférhetősége a mai viszonyok között azonban új megoldásokat követel.
- A szabadság és a biztonság viszonya.
Mai világunkban az eddig kivívott szabadságainkat csak egy biztonságos társadalom keretei között tudjuk fenntartani, a biztonság megteremtése viszont a szabadságok csorbítását igényelheti; ennek határait felelősen kell kimunkálnunk.
- A szólásszabadság az internet korában.
A ma technológiái alapvetően átrendezték az információs jogok és szabadságok érvényesíthetőségét; ez megkönnyíti a szólásszabadság érvényesülését, de nehezíti indokolt korlátainak betartását.