1989 január | > | |||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
1989-ben a Stern Magazin „Mode" rovatának vezetője, Barbara Larcher kitalálta, hogy egy 100 oldalas mellékletetben, - a gazdasági életben, a politikában, és a művészvilágban szereplő hölgyeken keresztül -, megpróbálják bemutatni a magyar divatot. Az újság munkatársai két héten át szinte éjjel-nappal járták Budapestet és a vidéket, helyszínek után kutatva. Ott voltak minden ruhabemutatón, beszélgettek a tervezőkkel, gyártókkal és kereskedőkkel. Végül egy 30 oldalas forgatókönyvet nyomtak a kezembe, aláhúzva benne azokat a neveket, akikkel interjúkat szeretnének készíteni és azokat a helyszíneket, ahol fotóznának.
A fotózáshoz a Filmgyár jelmeztárából egy hétre kölcsönvettek egy teherautónyi magyaros ruhát, amit a kellékekkel együtt elszállíttattak az akkori Fórum szálloda egy kibérelt emeletére. Az időközben megérkezett amerikai stylist (akit akkor itt Magyarországon persze még nem így hívtunk), két segítőjével napokon keresztül rakosgatta a ruhákat, kellékeket, majd a manökeneken is kipróbálták a különböző variációkat. Százszámra készültek a polaroid képek, amiket hosszasan nézegettek a rovatvezetővel, belefirkáltak, ollóval vagdosták, majd kidobták a szemétkosárba.
A folklór ruhasorozat mellett még egy kollekciót tartottak bemutatásra érdemesnek. Ez Király Tamás, az akkor harmincas éveiben járó tervező és performer kollekciója volt.
A nemzetközi divatvilágban is elismert Larcher asszony szerint ez a két ruha-sorozat reprezentálta legjobban a magyar öltözködés-kultúrát.
Közben sorban érkeztek a további szakemberek: Ferdinando Scianna, a Magnum ügynökség fotográfusa Olaszországból, a francia sminkes hölgy, meg az angol fodrász. A fotográfusnak megmutattam azt a húsz helyszínt, amiket korábban kiválasztottunk, majd buszokba pakolták a ruhákat és a modelleket és nekiláttak a képanyag elkészítéséhez.
Ekkor találkoztam először Király Tamással, akinek Baross utcai lakásából szintén egy busznyi ruhát hoztunk el a fotózáshoz. Az Ifjúsági Magazin részére én is csináltam egy sorozatot a modelljeiről, amikkel a divatgyűlölő divattervező a rendszerváltás kori magyar divatot reprezentálta, Nyugat-Európa legnépszerűbb képes hetilapjában.