Ráadás  »  Összefoglaló a parlament 1989. január 11-i üléséről

Kossuth Rádió, 1989. január 11.

- Most kapcsoljuk a Parlamentet, ahonnan hangképes összefoglalóval Bálint Attila és Domány András jelentkezik.

- Jó estét kívánok kedves hallgatóim most, amikor a parlament immár a munka 11. órájához is hozzákezdett a mai napon, és be is fejeződik az Országgyűlésnek ez az ülésszaka. Kérdéseket és interpellációkat tárgyalnak ezekben a percekben. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter éppen most válaszol Varga Miklós veszprémi képviselő interpellációjára, aki hivatali packázásokat tett szóvá. A többi között azt, hogy egy 300 Ft-os tartozás fejében egy színes televíziót foglaltak le az állampolgártól. Kulcsár Kálmán részletesen beszélt erről az ügyről is és arról is, hogy az adósokat is védenie kell a jognak, illetve azokat, akiknek tartoznak ezek az állampolgárok. De vegyük sorra a mai nap eseményeit.

- Ma reggel is Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kezdte az Országgyűlés munkanapját. Először az egyesülési törvénnyel kapcsolatban mondta el a válaszokat. A vitatott fontos részkérdések közül a miniszter elfogadta Balla Éva képviselő érvelését, hogy ne számítson bűncselekménynek egy nyilvántartásba nem vett szervezet működtetése, ha egyébként önmagában az a tevékenység, amelyet folytatnak, nem büntetendő. A bíróság által feloszlatott szervezetekben való további részvételt azonban - az előadó szerint - továbbra is bűncselekménynek kell tekinteni, hiszen a feloszlatás mögött már bizonyosan áll valamilyen törvénybe ütköző cselekmény. A részletes szavazás során ezt a megoldást a képviselők - mindössze kilenc tartózkodás mellett - elfogadták. A másik igen lényeges kérdés a politikai pártokra vonatkozott. Az egymással ellentétes tegnapi javaslatok kereszttüzében a miniszter javasolta az eredeti szöveg megtartását. Tehát azt, hogy az egyesülési törvény mondja ki a pártalakítás lehetőségét és tegye ezt későbbi önálló törvény tárgyává. Hozzáfűzte azonban, hogy a politikai pártok bejegyezésére ne a rendes bíróság, hanem a majd megalakítandó Alkotmánybíróság legyen illetékes. Ezt a javaslatot a képviselők többsége elfogadta azzal, hogy a miniszter kötelezettséget vállalt: augusztus 1-jéig beterjeszti a pártokról szóló törvényt az Országgyűlés elé. Egyetértett a miniszter azzal, hogy a sportszövetségekről és a sportélet más szervezeti kérdéseiről szülessen önálló törvény. A javaslattevő Géczi István ragaszkodott ahhoz, hogy ennek is szabjanak határidőt. Némi vita után az Ifjúsági és Sporthivatal, illetve az Igazságügyi Minisztérium 1990 első félévére vállalta a tervezet elkészítését. A részletekről történt külön-külön szavazás után az Országgyűlés az egyesülési törvény egészét - hat ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett - elfogadta.

- Ezután tértek rá a képviselők a gyülekezésről szóló törvényre. Itt a miniszter javasolta annak a vitatott megfogalmazásnak a megtartását, hogy a közterületen zajló megmozdulások nem sérthetik mások jogait és szabadságát akkor sem, ha ez a jogsértés nem bűncselekmény. Azt a példát említette, hogy ha egy lakóház mellett rendszeresen éjjel rendeznek tüntetéseket, az túlzottan zavarná az ott lakóknyugalmát, és ez ugyan nem bűncselekmény, de ezek a lakók védelmet érdemelnének. Kulcsár Kálmán kérte, hogy a képviselők ne legyenek eleve bizalmatlanok a rendőrséggel szemben és megismételte, hogy viták esetén majd a bírósági gyakorlat kialakítja a megfelelő arányokat, ki mit köteles eltűrni a gyülekezési szabadság érdekében és mit nem. Ezt az érvelést a képviselők elfogadták.

- Ugyancsak a miniszterrel egyetértve, nem szavazták meg néhány társuknak azt az indítványát, hogyha a rendőrség egy bizonyos helyen, vagy időpontban nem engedélyez megmozdulást, akkor ő maga legyen köteles megfelelőbb helyet, vagy időpontot javasolni. Vitatott volt az is, hogy megjelenhessen-e a rendőrség képviselője olyan rendezvényen, amelyet egyébként nem kell bejelenteni. A miniszter szerint igen, mert például elég nehéz elképzelni, hogy egy középületben tartott rendezvényre ne mehessen be a rendőr. Ottléte egyébként a szervezők érdeke is lehet, akik kötelesek a törvényes rendet fenntartani.
Magánlakásba pedig amúgy is csak egyéb törvényes feltételek esetén léphet be a rendőrség képviselője, például, ha házkutatási parancsa van. Ezt már elég sok, 45 ellenszavazattal, de szintén elfogadták a képviselők. Ezen kívül eldöntötték azt is, hogy tilos tüntetéseket rendezni az Országház közvetlen környékén, és hogy nem lehet bejelentéshez kötött rendezvény szervezője az a nem magyar állampolgár, akinek nincs letelepedési, vagy állandó tartózkodási engedélye. Mindezek után a gyülekezési törvény egészét az Országgyűlés - két ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett - elfogadta.

- Az Országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatával a megbízott bizottság elvégezte a munkáját és erről dr. Korom Mihály számolt be a képviselőknek. Elmondta, hogy a bizottsághoz érkezett javaslatok közül egy igen fontos témakört nem fogadtak el, mégpedig azt, hogy az Országgyűlés és a kormány kapcsolatát a házszabály rendezze. Közelebbről, itt a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelöléséről, választásáról és visszahívásáról, illetve a bizalmi és a bizalmatlansági indítványról van szó, de idézzük most Korom Mihályt.

Korom Mihály: Bizottságunk határozott álláspontja szerint is nagy fontosságú politikai és államjogi ügyről van szó, amelyek azonban nem elsősorban eljárási kérdések, hanem az alkotmány rendelkezései között szabályozandó témák. Együttesen elfogadtuk éppen tegnap, hogy most csak kisebb alkotmánymódosításra kerül sor a házszabályokat érintően. Javaslataink összhangban vannak e módosításokkal. Ezért tisztelettel kérem a képviselő társaimat, hogy - a javaslataink jogosságának ismételt elismerése mellett - legyenek türelemmel és várjuk meg az új alaptörvényünk megalkotását. Azt követően természetesen az eljárás rendjét tartalmaznia kell majd a házszabályoknak is.

Ami mármost a bizalmi, ill. bizalmatlansági intézmény kodifikálásával kapcsolatos helyzetet illeti, én is aláhúzom - ami tegnap egyébként elhangzott és az Országgyűlés ezt tudomásul vette -, hogy azzal ne várjuk meg az új alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készüljön az Országgyűlés elé. A törvény előkészítésével párhuzamosan kell a mi bizottságunknak is a házszabályok kiegészítésével foglalkozni, és a megfelelő javaslatokat majd előterjeszteni. A parlament és a kormány kapcsolatainak keretében viszont már most javasoljuk annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselők esetében előírja, hogy az illetékes állandó bizottság, a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, a jelölteket, véleményezze és az álláspontját pedig ismertesse a plenáris ülésen is. Ezt a megoldást és ezt a javaslatot általában is helyesnek tartjuk bevezetni, de a javaslatot éppen a legutóbbi ülésünkön történt miniszterválasztás körülményei alapozzák meg.

- A bizottság azt javasolja, hogy legyen egy jelölőbizottság, amely előkészíti az Országgyűlés tisztikarának megválasztását. Személyi kérdésekben kötelezővé kellene tenni a titkos szavazást - folytatta Korom Mihály -, kivéve amikor az állandó bizottságok tisztségviselőiről és tagjairól döntenek. Javasolják továbbá, hogy a képviselők az ünnepi esküt az ülésteremben tegyék le és azt a TV és a Rádió is közvetítse. Számos javaslat foglalkozott a képviselői munka jobb feltételeinek biztosításával. A bizottság hangsúlyozza, hogy a képviselőket megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Az előkészítés során szó volt arról is, hogy a végrehajtó és bírói hatalom tagjait ne lehessen megválasztani a törvényhozásba, ebben a kérdésben azonban majd az új alkotmánynak kell rendelkeznie. Ezután Korom Mihály a képviselők költségtérítéséről, valamint a munkavégzés alóli felmentésükről beszélt. A bizottság azt javasolja, hogy a felmentés negyven napos legyen és ebbe nem számít bele a parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain töltött idő. A vidéken lakó képviselők elszállásolására központi megoldást kell találni és el kell érni, hogy az Országház elsősorban a képviselők háza legyen, ne pedig a kormányhivataloké. Ezzel kapcsolatban volt olyan javaslat is Király Zoltán képviselő részéről, hogy esetleg majd a budai várban a Sándor-palota, mint valaha, szolgáljon a kormányzat otthonául.

- Amíg azonban ez eldől, folytassuk a részleteket. A házszabályok módosítását előkészítő bizottság szerint helyes lenne, ha minden képviselő tagja lenne valamelyik állandó bizottságnak. Létre kellene hozni a családvédelemmel, valamint a tudománypolitikával és a műszaki fejlesztéssel foglalkozó bizottságot. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság munkájával kapcsolatban javasolják, hogy a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben a házszabály zárja ki az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörének lehetőségét, tehát - az eddigi gyakorlattal ellentétben - minden ilyen ügyben a plénum döntsön. A tervezet szerint a jövőben elsősorban államtitkok védelme érdekében lehet majd zárt ülést tartani. Szó van arról is, hogy 30 helyett majd 50 képviselőnek kell kérnie a zárt ülést, ill. név szerinti szavazás elrendelését, a szavazás során pedig helyes lenne megváltoztatni az eddigi sorrendet. Vagyis először a módosító javaslatra voksolnának a képviselők és csak utána a Minisztertanács álláspontjára. A szavazatok összeszámlálása majdnem mindig gondokat okoz - tért ki rá Korom Mihály.

Korom Mihály: Bármennyire is időt rablónak tűnik, a javaslatainkban pontosabban kívánjuk szabályozni a szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni véleményünk szerint a látható vagy nyilvánvaló többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott és a tartózkodó szavazatokat számlálják össze. Ha majd működni kezd a szavazatszámláló gép, ennek a mechanizmusa egyszerűbb lesz. Véleményünk szerint azonban addig is meg kell szervezni a szavazatok pontos összeszamlálásának rendszerét. Tudni kell - márcsak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan szavaztak és a szavazatok aránya miként oszlik meg.

- Meg kell őszintén mondanom, hogy azért a nap további folyamán is többször elhangzott a látható vagy nyilvánvaló többség kifejezés és továbbra is vannak gondok a szavazással. Dehát ennek majd ki kell alakulnia. Az új házszabály vitájában több képviselő saját tapasztalatait osztotta meg a nyilvánossággal, köztük Király Zoltán és Südi Bertalan, elmesélve, hogy miképpen próbálták befolyásolni őket, hogy ne éljenek interpellációs jogukkal, vagy tekintsenek el tervezett hozzászólásuktól. Hallhattunk arról is, hogy megfogalmazott vagy benyújtott indítványok nem, vagy csak nagy késéssel jutottak el a képviselők mindegyikéhez vagy a bizottsági tagokhoz. Tehát a legjobb házszabály is írott malaszt marad - hallhattuk -, ha a parlament mindennapi gyakorlata ehhez nem igazodik. Südi Bertalan, Bács-Kiskun megyei képviselő bevallotta, hogy a házszabályt ő maga is számtalanszor felrúgta, többek között azért, mert még olyasmi is előfordult vele, hogy külső erőszak hatására mondott le a felszólalás jogáról. Ugyanis addig nem engedték ki az irodából, amíg nem változtatta meg véleménynyilvánítási szándékát. Efféle kudarcai arra késztették, hogy előzetes bejelentés nélkül szólaljon fel adott esetben. Végezetül megjegyezte, hogy a végrehajtó szervek képviselői még mindig nem kezelik egyenrangú partnerként a törvényhozás tagjait, a képviselőket.

- Sorolhatnánk más példákat is még a képviselői munka különféle területeiről az új házszabály kapcsán, ám hallhattunk jónéhány tételes módosító javaslatot is, és olyan indítványokat, amiket ugyan nem kell ügyrendbe fogalmazni, de mindenképp jó figyelembe venni. Kovács Mátyás Komárom megyéből például nem csak arra tart igényt továbbra is, hogy mint párttagképviselő többletinformációkkal lássák el, hanem arra is, hogy ugyanezeket az információkat a párton kívüli képviselők is megkaphassák. Viola Károly szerint független szakértői csoportok megalakítása segíthetné az állandó bizottságok munkáját. Réger Antal, országos listán szereplő képviselő a sajtónyilvánosságról is beszélt és a következőket mondotta.

Réger Antal: A sajtó is kikezdte a parlamentet - mondják gyakran az utóbbi időben. Most lesz erre a sajtónak lehetősége, amikor megismerhette a parlament munkáját. Most derül ki, hogy igenis kikezdhetők vagyunk, hogy vannak gyengéink. Azt mondom, hogy a parlamentnek a nyilvánosságot, a sajtó nyilvánosságát nem félni, nem elvetni kell, hanem igényelni, mégha ez a sajtónyilvánosság mégoly kritikus is. Hiszen a sajtónyilvánosság segítségével ismerhetik meg a munkánkat a választók. Kiket irritál a sajtónyilvánosság? Az én tapasztalataim szerint elsősorban azokat, akik hosszú időn keresztül és szívesen szoktak hozzá ahhoz, hogy olyan pályán játsszanak, ahol nincs ellenfél, és gyakran foggal-körömmel ragaszkodnak egyfajta paternalista védettség állapotához.

- Vass Józsefné Békés megyéből az ellen tiltakozott, hogy bárki, vagy bármilyen szervezet átjáróháznak tekintse - úgymond - a parlamentet, ahol mindenféle akaratot át lehet passzírozni. Filló Pál budapesti képviselő a bizalmatlansági indítvány intézményét hiányolta - a többi között - az ügyrendi szövegből és jónéhány más módosító javaslatot is tett. Ezeket és a többi képviselői javaslatot is megtárgyalta a parlament ügyrendi bizottsága és néhány kivétellel támogatólag terjesztette az Országgyűlés elé. Az ügyrendi szakbizottság csaknem kétórás ülését majd egyórás szavazási procedúra követte. Kompromisszumos javasalatot fogadott el végülis az Országgyűlés atekintetben, hogy ki válassza a bizottságok elnökeit és titkárait. Ezentúl is a plénum fogja őket választani, de maga a bizottság tesz javaslatot. Ezek után Kovács András képviselő azt javasolta, hogy halasszák el a mára tervezett különböző bizottsági elnöki és titkári választásokat, hogy már ebben az esetben is alkalmazhassák ezt. Ezt el is fogadták, tehát most a megürült bizottsági vezetői helyekre nem választottak senkit. Elfogadták, hogy a parlament által választott tisztségviselők visszahívását is a megválasztás módszerei szerint, magyarán, például titkos szavazással hajtsák végre. Elfogadták, hogy a képviselők mentelmi joga azt is jelentse, hogy nem lehet egy kép-viselőre valamilyen más vizsgálatot kiterjeszteni. Ilyen jellegű problémát ugyanis Südi Bertalan képviselő vetett föl. Ővele történt meglehetősen nehezen tisztázható jogi galiba. Elfogadták Rózsa Edit képviselőnek azt a javaslatát, hogy kétperces, rövid reagálásra bárki szót kaphasson a vita során, hogy ezzel is élénkebb legyen a vita. És végül elég hosszú és bonyolult vita után megmaradt az a javaslat, hogy 50 képviselőnek az írásos javaslatára legyen szükség a név szerinti szavazás elrendeléséhez. Mindezek után az Orzsággyűlés az ügyrendet - majdnem egyhangúlag, azaz három ellenszavazattal és öt tartózkodás mellett - elfogadta.

- Még úgy sem fogalmazhatok, hogy „nem száradt meg a tinta ezen a bizonyos ügyrenden", hiszen az elfogadás után még leírni sem volt idő, máris elhangzott egy bejelentés, mert az ügyrend szerint a képviselők csoportjai frakciókat hozhatnak létre. Megalakult a parlament agrárszektora. Feladatának a falu életének a fejlesztését, a mezőgazdaság érdekeinek a képviseletét tartja. És ahogy a rövid névsorból következtetek, többségükben az agrárgazdaságban dolgozó honatyák alakították meg ezt a frakciót. Másokat is csatlakozásra szólítottak föl. Bejelentették azt is, hogy a párton kívüliek frakciója majd január 24-én tart alakuló ülést.

- Több beadvány érkezett a közelmúltban a parlamenthez menekültügyben, és képviselők is jelezték, hogy szólni kívánnak. Ezért a napirenden kívül Bánffy György kapott szót, akinek elképzeléseit tegnap a Külügyi Bizottság is magáévá tette. Bejelentését, javaslatait most Önök is hallhatják:

Bánffy györgy: A külügyi bizottság tegnapi ülésén, az egyhangú támogatást javaslatomhoz megszerezve, tisztelettel kérem, hallgassák meg a következőket. Első pont: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Második pont: az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről, külön a következő pontokban megjelölt kérdésekre kiterjedően. 1. a családegyesítés eddigi eredményeiről; 2. a menekülttáborok felállításáról; 3. a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; 4. az ENSZ és annak menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről - melyről értesüléseim szerint már folynak tárgyalások. Hiszem, hogy a tájékoztatás hozzásegíti majd a hazai és nemzetközi közvéleményt, valamint a sajtót a helyzet reális megítéléséhez.

- A parlament külügyi bizottsága nevében Tóth Károly református püspök támogatta Bánffy György javaslatait, kifejtve, szükségesnek látszik egy menekülttábor mihamarabbi létesítése, hogy a hozzánk érkezőkről könnyebben lehessen gondoskodni. Indítványozta azt is, hogy nevezzenek ki menekültügyi kormánybiztost. A parlament tudomásul vette, hogy a kormány legközelebbi ülésén részletes és átfogó tájékoztatót ad majd a hazánkba menekültek fogadásáról, körülményeiről és lehetőségeiről, majd Horváth István belügyminiszter is szót kért. Ő a kormány nevében teljes megértéséről és együttérzéséről biztosította az elhangzott javaslat lényegét. Elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a kormány már eddig is számos olyan eljárást kezdeményezett, amellyel mind itthon, mind nemzetközileg mesgpróbálta a helyzet rendezését segíteni, bár az állami szerveket készületlenülérte ez a rengeteg gond. Ezzel együtt igyekeznek a mostani parlamenti képviselői indítvány szellemében cselekedni. Azt kérte a belügyminiszter, hogy az Országgyűlés valóban a következő ülésig tanúsítson türelmet, márcsak azért is, mert ami a bírói eljárást illeti, végig kell vizsgálni a jogszabályokat, a korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ha itt a tudósító hozzátehet valamit a maga feje alapján, azt hiszem, hogy itt arról is szó van, hogy bizonyos esetekben, ha bíróság elé kerülne egy ilyen kitoloncolási ügy, elképzelhető, hogy a bíróság kénytelen lenne vagy köteles lenne kitoloncolni az illetőt, mert olyan nemzetközi szerződés van e pillanatban érvényben. Ezért a jogszabályi rendezéssel együtt lehet csak egy ilyen határozatot véglegesen megfogalmazni.

- A parlament előzetes napirendje szerint kérdések és interpellációk tárgyalását is - úgymond - műsorra tűzte és ez még ezekben a percekben is zajlik. Noha több képviselő visszalépett az interpellációs lehetőségétől, mondván, hogy februárig, február végéig vagy március elejéig, a következő ülésszakig - úgymond - elállnak ezek az interpellációk. Akik mégis interpelláltak: Bozsó Lajosné a budapesti 10-es választókörzet képviselője arról beszélt, hogy áldatlan állapotok uralkodnak Újpest, Káposztásmegyer tömegközlekedésében, és az új közlekedési, hírközlési minisztert, Derzsy Andrást interpellálta. Derzsy András javulást ígért távlatokban, a metró elkészültével, hiszen 25.000 ember gondjáról van szó. Addig azonban, február 1-jétől újabb buszjáratot indítanak, és ezzel próbálnak enyhíteni az ott lakók gondjain.

Beck Tamás kereskedelmi miniszter egy interpellációra válaszolt. A novemberi ülésszakon Antal Imre vetette föl, hogy szüntessék meg azt a rendeletet, hogy 9 óra előtt szeszesitalt nem árusítanak, tehát hogy lehessen 9 óra előtt is szeszesitalt kapni. Beck Tamás egyetértett ezzel a képviselői indítvánnyal, de fölhívta a figyelmet arra, hogy az egészségvédelemmel foglalkozó szakbizottság és a parlament kereskedelmi bizottsága is még megtárgyalja ezt a kérdést és talán majd februárban születik ebben az ügyben döntés. Varga Miklós veszprémi képviselő interpellációjában - mint már említettem - a hivatali packázásokról volt szó, arról, hogy a végrehajtók pl. egy 300 forintos tartozás fejében színes televíziót foglaltak le. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt erre és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter ígérte, hogy jogszerű eljárások következnek majd. A képviselő, ill. a parlament is azzal fogadta el a választ, hogy hasonló esetek nem fognak a továbbiakban előfordulni. Winkler László Győr-Sopron megyei képviselő interpellációjának témája a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet volt és ahogy az Esti Hírlap mai számában - ahol megjelent ez az interpelláció - látom, Hegyeshalom fulladozik. Ezt kifogásolta Winkler László és a nagyközség választópolgárai nevében tiltakozott az ellen, hogy az ún. régi közúti határátkelő helyét ismét megnyissák az utasforgalom számára. Épp az iménti percekben szavaztak a képviselők Villányi Miklós pénzügyminiszter erre adott válaszára és azt nem tartották kielégítőnek. Ez a jelenlegi, a régi és az új ügyrend szerint egyaránt azt jelenti, hogy az Országgyűlés szakbizottsága elé kerül a téma. Ott fogják a miniszter válaszát még egyszer megtárgyalni és majd valahogyan újra döntésre jutni.

- Ezekben a percekben pedig már dr. Somlai Gyula, Vas megyei képviselő interpellációját halljuk az élelmiszergazdaság támogatáscsökkentése tárgyában. A pénzügyminiszterhez, Villányi Miklóshoz szól ez az interpelláció. Most búcsúzik a parlamenti stáb, viszonthallásra!