A tévécsatornák és rádióállomások jóvoltából az 1989-es román forradalmat szinte az első naptól kezdve végig egyenes adásban lehetett követni. Hogy minél többen megismerhessék, ahogyan a román és a külföldi rádiók közvetítették az eseményeket, a HotNews nevű, bukaresti internetes újsággal közösen, a Szabad Európa Rádió (SZER) román szerkesztősége archívumának a közreműködésével, december 22-27 között megjelentettük a bukaresti rádió tudósításainak átiratai, valamint a SZER román adásának átiratait és hangfelvételeit.
"Ez a mi Pártunk egy jó Párt..." (június)
Az MSZMP Politikai Bizottsága 1989-ben a forradalomról és Nagy Imre újratemetéséről
„Grósz Károly elvtárs: Igen, egy dolgot fel akartam vetni itt is, amit az apparátusin, hogy zászló legyen-e a Házon… Jassó Mihály elvtárs: A másik a zászló, hogy mit csináljunk? Grósz Károly elvtárs: Jó, de nem mindegy, hogy milyen zászló? Jassó Mihály elvtárs: Egy fekete… Grósz Károly elvtárs: Hát, hogy egy fekete, egy nemzeti, egy vörös, de nincs három lyuk [a falban] úgy hogy… [?] elvtárs: Építeni kell egy lyukat. Tovább >>
[?] elvtárs: …vagy vörös, és fekete szalaggal. Grósz Károly elvtárs: Az is jó, ez volt a harmadik variáns, hogy: egy vörös, egy nemzeti színű és egy fekete szalaggal kell átkötni, vagy rákötni egy fekete szalagot. Itt korábban volt egy hagyomány, hogy feketét tettünk ki. Nyers Rezsõ elvtárs: Ha már kiteszünk, akkor feketét. Grósz Károly elvtárs: Tehát semmi mást: se vöröset, se piros-fehér-zöldet…Pozsgay Imre elvtárs: Az a legjobb szerintem, egy fekete zászlót. Grósz Károly elvtárs: Őt [Nagy Imrét] mi nem, semmilyen helyen nem nyilvánítottuk saját halottunknak, tehát az sem lenne probléma, ha nem tennénk ki. De miért ne tegyük… Miért ne tegyünk? Nincs izé, indoka neki. (…) Csak feketét. Mert itt mi beszéltünk valamelyik nap, hogy a három variáns, vagy a kettõ, hogy melyik milyen alternatíva. Az a legsimább: tegyük ki a feketét…”
1989. június 16-án este a Magyar Szocialista Munkáspárt legszűkebb vezető testülete, a Politikai Bizottság, a nyilvánosság teljes kizárása mellett rendkívüli ülést tartott. Az előre meghatározott feladat szerint, Horváth István belügyminiszter tájékoztatása alapján, értékelték a nap eseményeit. A tárgyalásról nem jelent meg tájékoztató. A több évtizedes szokásokkal szakítva, az ülésről semmilyen felvétel, vagy bővebb jegyzőkönyv nem készült. Így az ott megjelentek névsorán kívül egyetlen dolgot tudhatunk biztosan: a pártvezetők föllélegeztek. Június 16-án este úgy hitték, hogy hatalmon maradtak.
„Operatív tervünknek megfelelően június 16-án a nemzeti megnyugvást és megbékélést hivatott gyászszertartás biztosítását végrehajtottuk… A napi biztosításunk során rendkívüli esemény nem történt” - írta 1989 június 16-án esti jelentésében a BRFK III/III-as Osztályának vezetője. „Operatív tervünknek megfelelően”, mintha a temetés a III/III-as osztály ötlete lett volna, mintha annak programját a szolgálatok dolgozták volna ki. És „rendkívüli esemény nem történt”, mintha Nagy Imre temetése a kommunizmus rendes napi foglalatosságai körébe tartozott volna.
Az OSA Archivum, amiképpen 2006. november 4-én, illetve Nagy Imre kivégzésének ötvenedik évfordulóján, 2008. június 16-án, eddig sohasem hallott hangdokumentumok segítségével emlékezik 1956-ra. Az Archivum célja, hogy a megemlékezésekkel szélesebb történelmi közegbe helyezze a közelmúlt jelenben is ható, fontos eseményeit. Magyarországon a kommunizmus bukása és az új rendszer születése 1989. június 16-hoz köthető. Az OSA Archivum a Magyar Országos Levéltárral együttműködve a rendszerváltás 20. évfordulója alkalmából digitalizálta az MSZMP Politikai Bizottsága 1989-ben tartott üléseinek hangfelvételeit, melyeket a Magyar Országos Levéltár gondoz. A június 16-i eseményen ebből az anyagból azokat a részeket mutatjuk be a közönségnek, amelyek a történelmi múlt újraértékeléséről, 1956-ról, és az áldozatok rehabilitálásának kérdéseiről, Nagy Imre és társai újratemetéséről szólnak.
Az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. január 31-i ülésén tárgyalta Pozsgay Imre három nappal korábbi rádióinterjújában tett kijelentését, amelyben a párt legfőbb vezető testületének tagja, a kormány államminisztere 1956-ot "népfelkelkésnek" nevezte. 1956 novembere óta először fordult elő, hogy a Párt képviselője a forradalmat nem "ellenforradalomként" bélyegezte meg. Pozsgay a testület előtt így védte álláspontját: "az inkriminált értékelő megállapítás (...) az a minimális közmegegyezéses alap, amely nem rontja a párt identitását, (...) nem bántja azokat sem, akik a Szocialista Hazáért Érdemrenddel honoráltattak áldozatos tevékenységükért." Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság konzervatívokhoz sorolt első titkára viszont így replikázott: "Biztos, hogy árnyaltabban kell kezelni ennek a múltnak az értékelését, de az is biztos hogy ez az értékelés sem árnyalt. Az is szekercével rendezte el a stílbútor készítést és ez is szekercével rendezi el..."
Amíg Kádár János volt a párt főtitkára, 1956 megítélésének kérdését a hivatalos nyilvánosságban fölvetni sem lehetett. Az 1988 májusában tartott rendkívüli pártértekezleten azonban Kádárt leváltották. Ezzel megnyílt az elvi lehetőség 1956 hivatalos újraértékelésére, amelyet az erősödő ellenzék, az egyre elégedetlenebb hazai közvélemény éppúgy sürgetett, mint a Nyugat, amelynek hiteleitől a magyar gazdaság talpon maradása függött. A magyar párt többé nem hallgathatott 1956-ról. 1989 januárjában Pozsgayt nem feddték meg nyilvánosan, és nem is váltották le posztjáról. A válságos politikai és gazdasági helyzetben még a konzervatívok sem mertek nyíltan hátraarcot fújni. Ettől kezdve azonban 1956 kérdése, a politikai elítéltek és a kivégzettek rehabilitálása, Nagy Imre és társainak exhumálása a Politikai Bizottság üléseinek szinte állandó témájává vált. Hogyan nézhet szembe a párt ezzel a múlttal anélkül, hogy visszavonhatatlan presztízsveszteséget és döntő politikai vereséget szenvedne? Hogyan bizonyíthatja demokratikus elkötelezettségét anélkül, hogy megtagadná addigi identitásának egyik kulcselemét, a forradalom leverésében játszott szerepét? A párt legfelső vezető testülete ezzel a megoldhatatlan feladvánnyal szembesült 1989 januárjától, miközben a párt bomlási folyamata megállíthatatlanná vált, hiszen a bűn lelepleződése után senki nem akart a bűnösökkel egy oldalon rekedni.
A látszólag történelmi kérdéseken folyó vitákon keresztül a hallgató lépésről lépésre nyomon követheti a 33 éve hatalmon lévő, de önbizalmát vesztett állampárt belső bomlási folyamatát. Mindezt egy olyan beszélgetés-folyam alapján, amely 20 évvel rögzítése után most először válik hallhatóvá. Grósz Károly, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Németh Miklós, Szűrös Mátyás és társaik töprengő, taktikus, számonkérő monológjait helyenként heves indulati kitörések és viták szakítják meg. Ezeket visszahallgatva a látogató maga is részese lehet annak a titkokkal, kibeszéletlen bűnökkel és önfelmentő hazugságokkal körbetűzdelt folyamatnak, amely a Párt első számú vezetőit a Köztársaság téri "ellenforradalmi" emlékműtől a Hősök-terén felállított ravatalig vezette, és amelynek során a felelősség tagadásától, a rehabilitálás és az újratemetés elutasításától fokozatosan hátrálva az MSZMP - jobb híján - végül eljutott önmaga feloszlatásáig.
A mintegy 200 perces válogatás meghallgatható és a hangbemutató forgatókönyve letölthető a következő oldalon.
20 éves a legújabb hazai menekültügyi rendszer (május)
A Regio legfrissebb angol számának (2008/11) forrás-melléklete
„Az európai szabadság és biztonság változó arcai” elnevezésű EU 6 Challenge-projekt célkitűzése a fenntartható biztonság és a demokrácia értékeit hordozó szabadságjogok változó kapcsolatának elemzésére a bővülő Európában. A programban 21 partnerszervezet vesz részt, magyar részről az MTA Kisebbségkutató Intézete végzi a 7. munkacsomag koordinálását. Ennek keretében került sor évenként a Regio folyóirat egy-egy téma köré szerveződő angol nyelvű kiadványának megjelentésére. Tovább >>
Ez a téma 2009-ben a migráció kérdései az 1988-1990-es évek átalakulásának körülményei között. Az egyes tanulmányok háttér-dokumentációja közül mintegy százharminc, zömmel feltáratlan, feldolgozatlan (és itt kronológiai sorrendben közölt) irat önmagában is fontos adalék a korabeli népesség-vándorlás statisztikai-demográfiai, etnika, politika, jogi, sőt hétköznapi, morális vonatkozásainak megértéséhez.
A különböző levéltárakból (Magyar Országos Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) származó iratok közlése az OSA Archivum által kifejlesztett új online archívumi modell, a Parallel Archive (Párhuzamos Archívum) révén történik. Ennek lényege, hogy az oda feltöltött digitalizált dokumentumok metaadatokkal ellátva, teljes szövegben kereshető módon állnak a kutatók rendelkezésére, azokat további leírásokkal, kulcsszavakkal vagy címkékkel lehet ellátni és onnan bármikor letölthetők. A dokumentumok állandó URL-címet kapnak, így a tudományos munkában referenciaként teljes terjedelmükben hivatkozhatók.
Újabb menekülthullám érkezett Magyarországra Erdélyből (1988. január)
A Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó külföldi állampolgárok helyzetének rendezésével kapcsolatos tanácsi feladatokról (1988. április 14.)
Jelentés az elfogott román állampolgárságú határsértőkkel kapcsolatos eljárási tapasztalatokról (1988. május 24.)
Jelentés a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó tárcaközi bizottság tevékenységéről (1988. június 6.)
Jelentés a magyar-román államhatáron 1988. május 15-től május 31-ig kialakult helyzetről (1988. június 6.)
Tájékoztató a Politikai Bizottságnak a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok helyzetéről és az ügyeikkel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről (1988. június 16.)
Emlékeztető a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről (1988. június 21.)
Az MSZMP PB határozata a román nemzetiségi politika elleni budapesti tüntetéssel összefüggő kérdésekről (1988. június 23.)
Az MSZMP PB határozata a magyar-román viszonyt érintő kérdések kezeléséről (1988. június 28.)
A Belügyminisztérium tájékoztatása román vonatkozású információkról (1988. július)
Összefoglaló a magyar-román államhatár viszonylatában jelzett információkról 1988. július 1-4 között (1988. július 7.)
A Román Kommunista Párt javaslatai a Varsói Szerződés szervei tevékenységének tökéletesítésére és demokratizálására (1988. július 8.)
Jelentés a tiltott határátlépés miatt elfogott román állampolgárságú elkövetőkkel kapcsolatos 1988. első félévi tapasztalatokról (1988. július 11.)
A szocialista országok helyzete; hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal (1989. április 24.)
Javaslatok a Menekültügyi Főbiztossággal való együttműködésre (1989. április 26.)
A Menekültügyi Főbiztosság sajtóanyagai Magyarország csatlakozásáról (1989. április 26.)
Előterjesztés a BM menekültekkel foglalkozó részlegének felállítására, jogállására, feladat- és hatáskörére, irányítására és létszámáramenekültügyekkel foglalkozó részlegének felállítására (1989. április 26.)
Csengey Dénes egy provokációs Trianon-tüntetésről (1989. május 9.)
A Minisztertanács 3152/1989. határozata a Magyar Népköztársaság csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez és az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz (1989. június 5.)
A romániai magyar nagykövetség éves jelentése (1989. június 12.)
Tájékoztató a magyar-román viszonyról és annak kezeléséről (1989. június 15.)
Securitate-gyanús személy érdeklődése Békés megyében (1989. június 30.)
Választervezet a román nagykövetség Nagy Imre és társai eltemetésével kapcsolatos tiltakozására (1989. július 3.)
Az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának javaslata a Varsói Szerződés bukaresti ülésén való részvételről (1989. július 3.)
Fazekas Jánosnak a Politikai Bizottság tagjaihoz intézett levele a román nagykövetség Nagy Imre és társai eltemetésével kapcsolatos tiltakozásával kapcsolatban (d. n.)
Feljegyzés az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága képviselőivel folytatott tárgyalásról (1989. július 7.)
Nyers Rezső jelentése a Nicolae Ceauşescuval 1989. július 8-án folytatott megbeszéléséről (1989. július 10.)
A Menekültügyi Főbiztosság közvetítőszerep-ajánlata (1989. július 28.)
Hollandia pénzügyi hozzájárulása a magyarországi román menekülttáborok bővítésére irányuló ENSZ-programhoz (1989. július 31.)
Kérdőív a menekült státusz elbírálásához (1989. július 31.)
Fejti György tájékoztatója a román nagykövettel folytatott megbeszéléséről (1989. augusztus 3.)
A Minisztertanács 3217/1989. határozata az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával a Magyarországon tartózkodó menekültek letelepítéséhez történő segítségnyújtás tárgyában kötendő megállapodásról (1989. augusztus 16.)
Thürmer Gyula feljegyzése a budapesti román nagykövettel folytatott megbeszéléséről (1989. augusztus 21.)
Feljegyzés Nicolae Ceauşescu-nak a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban a magyar pártvezetéshez intézett üzenetéről (1989. augusztus 21.)
Az MSZMP Elnökségének határozata Nicolae Ceauşescu-nak a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban a magyar pártvezetéshez intézett üzenetéről (1989 augusztus 21.)
Előterjesztés a tiltott határátlépések megakadályozásáról (1989. augusztus 25.)
Feljegyzés Király Károlynak az MSZMP vezetőségéhez küldött üzenetével kapcsolatban (1989. augusztus 28.)
Feljegyzés Iványi Pálnak és a Szovjetunió nagykövetének Románia Lengyelországgal kapcsolatos javaslatával kapcsolatos megbeszéléséről (1989. augusztus 30.)
Új román határvédelmi szabályok (1989. szeptember 5.)
Nyers Rezsőnek Erich Honeckerhez intézett válasza az NDK nagykövetségének a hazánkban tartózkodó és az NSZK-ba távozni kívánó NDK állampolgárok ügyéről (1989. szeptember 11.)
Emberi jogi kötelezettségeinket érintő egyes kétoldalú szerződések felmondása, módosítása (1989. szeptember 12.)
Intézkedési terv a befogadó állomások és környékük rendjének védelmére (1989. szeptember 15.)
Varga István nagykövet felszólalása a Menekültügyi Főbiztosság VB-ülésén (1989. október 9.)
Jean-Pierre Hocké menekültügyi főbiztos magyarországi látogatása (1989. október 11.)
Előterjesztés a magyar-román viszony kezeléséről (1989. november 13.)
A Történelemtanárok Egylete (TTE) és az OSA Archivum (OSA) új sorozatot indít, amelynek célja a politikai rendszerváltás évének, 1989-nek a felidézése eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert eredeti történeti források segítségével.
Az olvasó a TTE portálja a Történelem rovatában hétről hétre olyan (esetenként csak itt olvasható), az OSA munkatársai által válogatott dokumentumokba (rádióátiratba, napi operatív információs jelentésbe, lapszemlébe, telefonüzenetbe, pártértekezleti jegyzőkönyvbe vagy szamizdatba) tekinthet be, amely a szerkesztők megítélésében az adott hét fontos eseményéről, kérdéséről, vagy szereplőjéről szól, vagy éppenséggel annak hangulatát adja vissza. A közzétett anyagok a tanításban is alkalmazhatóak. A dokumentumok az OSA gyűjteményéből, valamint a Magyar Távirati Irodától, a Magyar Országos Levéltárból és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származnak.
1989 kiemelt dokumentumai (január)
Ebben a rovatban azon hosszabb lélegzetű interjúk, beszédek, felhívások, és közlemények szövegét közöljük időrendben, amelyeket szerkesztőnk, Pécsi Vera a napi anyagoknak az Indexen megjelenő összefoglalóihoz mintegy ráadásként mellékelt. A dokumentumok teljes terjedelmükben megtalálhatók magukban a forrásokban, így a rádióleiratokban vagy a napi operatív információs jelentésekben, ám témájuk, aktualitásuk vagy a bennük szereplők mondanivalójának fontossága miatt külön gyűjteményt is érdemelnek. Sajnos a közlésnek ez a formája 2009 februárjától, szerkesztőnkön és rajtunk kívül álló okokból már nem folytatódott, így ezek a dokumentumok egy ígéretesnek indult kísérlet mementói is.
A magyar Országgyűlés 1989. januári ülésének külföldi visszhangja (SZER, 1989. január 12.)
Lendvai Pál: A dacos Magyarország - Román István könyvszemléje (SZER, 1989. január 12.)
Az alternatív szervezetek esélyei képviselőik értékelésében - Őry Csaba, Dicházi Bertalan, Bégány Attila és Kolláth György (Kossuth Rádió, 1989. január 13.)
