Kommüniké

Tizenöt évvel ezelőtt a Boszniai Szerb Hadsereg, akkori vezérkari főnöke, Ratko Mladić vezetésével lerohanta az ENSZ által biztonságos övezetnek nyilvánított Srebrenicát. Két nappal később, 1995. július 13-án megkezdődött az elfogott több mint nyolcezer muzulmán férfi és fiú lemészárlása. A holttesteket tömegsírokba földelték el, ahonnan a maradványokat később kiásták és másodlagos sírokba szórták szét, hogy megnehezítsék a nyomozást.

Az évforduló alkalmából a budapesti Közép-európai Egyetemen működő OSA Archivum, amely az emberi jogok megsértését, köztük a balkáni konfliktusban elkövetett háborús bűnöket dokumentáló iratok egyik legnagyobb gyűjtőhelye, kiállítást rendez a srebrenicai népirtás törvényszéki rekonstrukciójáról, hogy valamennyiünket emlékeztessen a legszörnyűbb bűncselekményre, amelyet a második világháború óta európai földön elkövettek.

A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 1995. július 25-én emelt vádat Ratko Mladić ellen, népirtással és a civil lakosság ellen politikai, faji és etnikai alapon elkövetett bűncselekményekkel, egyebek mellett gyilkossággal és megsemmisítéssel vádolva őt. Ellene azóta is nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben.

Tizenöt évvel később azonban Ratko Mladić még mindig szabadlábon van és a törvény keze képtelen őt utolérni. Mi, az OSA Balkán Archívumának kezelői, különböző nemzetiségű archivisták és történészek, kurátorok és a megemlékező kiállítás szervezői, tisztában vagyunk vele, hogy a srebrenicai mészárlás története nem zárható le. Sem a hozzátartozók, sem senki más, aki közvetlenül vagy közvetve érintett ebben a tragédiában, nem nyugodhat, amíg az ügyben – legalább jogi szempontból – nem tesznek igazságot. Ezért arra kérünk minden tisztességes embert, hogy mindaddig ne térjen napirendre az ügy fölött, amíg a tömmeggyilkosságok fő felelőse bírái elé nem kerül.

On this anniversary, OSA Archivum at Central European University in Budapest, one of the largest archives documenting serious violations of human rights and the Balkan wars in particular, opens an exhibition on the forensic reconstruction of the genocide, to remind us all of one of the most horrendous crimes committed since the end of World War II in Europe.
The first indictment against Ratko Mladić, filed with the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia on July 25, 1995, charged him with genocide and crimes committed against civilian population on political, racial and religious grounds, including murder and extermination. Today, there is a standing international arrest warrant against him.

Yet, even after fifteen years, Ratko Mladić remains at large and out of reach of law enforcement officials. We, the keepers of the Balkan Archive at OSA, archivists and historians, curators and organizers of the commemorative exhibition, of various nationalities, know that the book of the Srebrenica massacre cannot be closed. The relatives, all human beings, those who are directly or indirectly involved in or touched by the tragedy, cannot find peace until the case is concluded, until – at least legally – justice is done. We ask all decent human beings not to rest until the individual who can be held chiefly responsible for the mass murders is brought face to face with his judges.

Saopštenje

Pre petnaest godina trupe predvođene Ratkom Mladićem, tadašnjim komandantom armije bosanskih Srba, osvojile su enklavu Srebrenica, tada zonu pod zaštitom Ujedinjenih nacija.  Dva dana kasnije, 13. jula 1995, počela je egzekucija preko 8000 Bošnjaka, odraslih muškaraca i dečaka; njihova tela su potom bačena u masovne grobnice. Da bi se prikrio zločin, te grobnice su kasnije otkopavane i posmrtni ostaci prebacivani u mnogobrojne sekundarne grobnice.
Na ovu godišnjicu, OSA Arhiv pri Centralnoevropskom univerzitetu u Budimpešti, jedan od najvećih arhiva koji dokumentuju teška kršenja ljudskih prava, naročito tokom ratova u bivšoj Jugoslaviji, organizuje izložbu u vidu forenzičke rekonstrukcije ovog genocida, kako bi nas sve podsetio na jedan od najstravičnijih zločina počinjenih u Evropi od kraja Drugog svetskog rata naovamo.
Prva optužnica protiv Ratka Mladića, podignuta 25. jula 1995. pred Međunarodnim sudom za ratne zločine počinjene u bivšoj Jugoslaviji, teretila ga je za genocid i zločine počinjene protiv civilnog stanovništva na osnovu političke, rasne i religijske pripadnosti, uključujući ubistva i istrebljenje. Za njim je takođe raspisana međunarodna poternica.
Pa ipak, i posle petnaest godina, Ratko Mladić još je na slobodi i van domašaja ruke pravde. Mi, čuvari Arhiva Balkana u OSA, priređivači ove komemorativne izložbe, arhivisti, istoričari i kustosi različitih nacionalnosti, znamo da knjiga o masakru u Srebrenici ne može biti zatvorena. Ni rođaci žrtava, niti svi ljudi koji su direktno ili indirektno pogođeni ovom tragedijom, ne mogu naći svoj mir sve dok ovaj slučaj ne bude zaključen, dok – barem sudski – pravda ne bude zadovoljena. Otuda tražimo od svih časnih ljudi da ne odustanu u svojim naporima sve dok onaj ko se može smatrati glavnim krivcem za ova masovna pogubljenja ne bude izveden pred lice pravde.