< | 1988 december | > | ||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | |||
5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |
12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |
19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |
26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) 1989. március 22-én megalakult szervezet, amelynek célja közös álláspont kialakítása az MSZMP-vel folytatódó tárgyalásokról a békés rendszerváltás érdekében. Önmeghatározása szerint: „A Kerekasztal létrehozói olyan, a népszuverenitás érvényesítésére törekvő független, ellenzéki szervezetek, melyek nem osztoznak és nem is kívánnak osztozni a hatalmi monopólium kiváltságaiban, és nem is kötnek szövetséget erre törekvő szervezetekkel. A Kerekasztal résztvevői a Magyarország demokratikus átalakítására irányuló politikai működésük kívánatos összhangjának megteremtésére törekszenek." A Kerekasztal munkájában részvevő szervezetek a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Földmunkás és Kisgazda Párt (FKgP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a Magyar Néppárt (MNP), a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) - megfigyelői státusban.
Az MSZMP-vel folytatott tárgyalásoknak 1989. június 13-tól a Nemzeti Kerekasztal biztosított intézményes szervezeti kereteket. A háromoldalú tárgyalások delegációi az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal kilenc szervezete és az ún. harmadik oldal hét szervezete volt. A tárgyalások alapvető célja a politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés és az alapvető jogok demokratikus, jogállami szabályozását megvalósító ún. sarkalatos törvények kidolgozása volt. Az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvények a politikai tárgyalások munkabizottságai vitáiban formálódtak. A 1989. június-szeptemberi tárgyalások vezettek el az 1989. szeptember 18-án aláírt megállapodáshoz, melynek alapján 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
Kevésbé ismert, hogy az EKA a szeptember 18-án aláírt megállapodás után is fennmaradt, sőt, 1990. április 27-ig még a következő évben is tartott kilenc ülést. Az EKA negyvenhárom ülésének jegyzőkönyve továbbá tizenhat ülésének hanganyaga az Ellenzéki Kerekasztal 1989 évi ülésein történteket dokumentálják: a hatalommal szembeni tárgyalási pozíciójuk megszerzésének folyamatát, majd a törvénytervezetek - elsősorban az alkotmánymódosítás - vitáiban képviselt álláspontjuk kialakításának vitáit. A negyvenhárom ülés közül háromra nemzetközi tárgyalófelek részvételével került sor: kétszer az Egyesült Államok, egyszer pedig a Szovjetunió nagykövete látogatott az Ellenzéki Kerekasztalhoz.
Az EKA tárgyalásainak döntő többségét video-jegyzőkönyv formájában rögzítette a „Fekete Doboz" Alapítvány stábja. A kezdeti időszakban öt alkalommal még nem készült felvétel, ezek szövegét kivonatos jegyzőkönyvek pótolják. Az 1989. szeptember 18-át követő jegyzőkönyvek a Szabad Demokraták Szövetsége által megőrzött - jelenleg az OSA kezelésében lévő - hangkazetták felvételei nyomán készültek. E hanganyagok részben leírt változatai, továbbá a Nemzeti Kerekasztal - plenáris, középszintű illetve munkabizottsági szintű - tárgyalásainak jegyzőkönyvei 1997-ben a Magyar Országos Levéltárba kerültek (MOL P. 2117. 1-13. sz. dobozok), azt követően, hogy az adatvédelmi biztos ajánlást fogalmazott meg az iratok nyilvánosságával kapcsolatban (466/A/1996. sz. adatvédelmi biztosi ajánlás).
[Az iratanyag teljes közlésére illetve szerkesztett kiadására lásd: Bozóki András - Elbert Márta - Kalmár Melinda - Révész Béla - Ripp Erzsébet - Ripp Zoltán (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. 1-4.kötet, Magvető Kiadó, Bp., 1999.; 5-8. kötet, Új Mandátum Kiadó, Bp., 2000.]
Az egyes EKA ülések digitalizált irat- és hanganyaga, az ülések 20. évfordulóján lesz elérhető.