Urbán Tamás fényképei  »  A „Guruló cirkusz” Mogyoródon

1989 augusztus 11-13 között rendezték meg Mogyoródon a Forma1 Magyar Nagydíját. Sorrendben ez volt a harmadik (egyben az utolsó) szocialista flaszteron rendezett Forma1 futam.

Ekkor valahogy úgy tűnt, leköröztük a környező (baráti) országokat, itt már valódi kapitalista versengésnek lehettek szemtanúi a nézők, igaz magyar résztvevő nélkül. A vélemények természetesen Forma1 ügyben is megoszlottak. Voltak, akik fele hatalmukat is odaadták volna, csak hogy a nyugati kamerák előtt kezet rázhassanak valamelyik győztessel, de voltak ádáz ellenzői is a versenynek. („Mibe kerül ez nekünk?” „Hová lett a kiskerti madárcsiripelés?”) Magyarország megmutatta, hogy az infrastruktúra hiánya ellenére is lehet a földteke e részén kapitális versenyt rendezni, igaz, magyaros változatban. Szerencsére a jórészt a szomszédos országokból érkező turisták többsége nem ragaszkodott a hotelokhoz és a frappáns kiszolgáláshoz, így nem esett nehezére néhány napot nomád körülmények között tölteni.

Estére megteltek a falu utcái, és aki esetleg még józan volt, az a házak előtt felállított lacikonyhákban, „két lócának” becézett sörözőkben tárgyalta meg az esélyeket. Az alkalmi kempingekben sátrat vert utcalányoknál is nagy volt a pörgés, szegény lengyelek és keletnémetek csak másnap hajnalban vették észre, hogy jóval többe került a kaland. A falu minden háza megtelt turistákkal, a kertek sátrakkal, az utcák autókkal, a helybeliek meg pénzzel. A legjobban azok jártak, akiknek a pálya közelében volt a szántójuk, csak két bottal megjelölték a „parkoló” bejáratát és napokon át szedhették a parkolódíjat.

Már az időmérők alatt megteltek a lelátók, de a háromnapos népünnepély csúcsa a 77 körös futam volt. A bokszutcában ott serénykedtünk mi is, a sajtó munkatársai. Státuszszimbólumnak számított a VIP belépő, már július 7-én hosszú sorokban vártak a kivételezettek a kártyákra.

Maga a verseny nem volt különösebben izgalmas. A sokáig vezető Ricardo Patrese a verseny kétharmadánál hirtelen lassulni kezdett és Senna vette át a vezetést. Végül Nigel Mansell, a Ferrari pilótája nyert, akit a szokásos pezsgős ünnepléskor a pályára beözönlött nézők miatt már alig lehetett megközelíteni.