|
NAGY-MAGYARORSZÁG EMLÉKMŰ
NAGYKANIZSA
Nagykanizsán 1934-ben, történelmünkre emlékeztetve
emlékművet emeltek a trianoni békediktátum
során megcsonkított Nagy-Magyarország tiszteletére.
Tizennyolc éve állt az Eötvös téren, amikor
a politika közbeszólt. Ítélet: megsemmisítés!
Pedig csak a tagadhatatlan történelmi tényre
emlékeztetett az emlékmű. Arra, hogy Magyarország
egy évezreden keresztül országépítő munkát
folytatott, és történelmünk során a külső
hatalmak ezt az egységet időnként megpróbálták
megbontani.
A Nagy-Magyarország emlékmű kiemelkedett
a Közép-Európában emelt hasonló szobrok,
emlékművek közül. Méretei mellett az a gondolatgazdagság
tette igazán értékessé, egyedülállóvá. ami
ritkán egyesülhet egy műben,
Az emlékmű 1933-ban kezdődő történetén végigvonul
a napi külpolitika, amely 1935-ben teljesen
lecsendesedve elveszti aktualitását. A II.
világháború után a politika ismét előtérbe
került. Az emlékmű a szovjet megszállást
kihasználó Kommunista Párt politikai gyűlölködésének
áldozata lett, lezárva ezzel ideiglenesen
tizennyolc éves történetét.
Mit is kell tudnunk a Nagy-Magyarország emlékműről?
"1934. október 1-én készült el az emlékmű,
amelynek költségeit (25.000.-P.) a nagykanizsai
születésű, Ausztriában (Salzburg) élő Schless
István adományozta a városnak. Az Eötvös
téren felállított 10 és fél méter magas emlékmű
a díjnyertes Hübner Tibor felügyelete mellett
készült borosjenői és dunaharaszti kövekből.
A Nagy-Magyarország emlékmű a történelmi
Magyarország egységét és oszthatatlanságát,
a trianoni békediktátum elviselhetetlenségét,
a 63 vármegyének a Szent Koronával való együttességét,
a Szent Korona alá tartozó területek egységének
Trianon által okozott megcsonkíttatását,
és a magyarság által évszázadokon át a hazáért
hozott véráldozatait fejezte ki.
A talapzatot képező lépcsősor jelképezte
a munkát és fáradságot, amellyel őseink a
hazát felépítették. A lépcsők közé iktatott
négy kőtömb - rajtuk “Mohács”, “Mohi”, “Arad”,
Trianon” felírással - a négy világtáj felé
hirdették a magyar nemzet véráldozatát. A
lépcsők felett a talapzaton körben a megmaradt
vármegyék címerei helyezkedtek el. Az emlékmű
négy oldalán lévő oszlopon az elszakított
vármegyék üres címerpajzsai voltak kifaragva.
A részben elcsatolt vármegyéket csonka címerükkel
megvésett címerpajzsaik szimbolizálták. Összesen
63 vármegye címere, illetve címer nélküli
pajzsa. A nagyobb címerek közül az elülső
a Nagy-Magyarország címer volt, kétoldalt
Nagykanizsa, illetve a Zrínyiek címerével
(utalva Nagykanizsára, mint a Zrínyiek városára),
hátsó oldalán tábla hirdette az adományozó
nevét és az építés dátumát. Magasan fenn
állt a négy égtáj felé nézve a négy faragott
kőszobor (alkotói: Rápolty és Heim kőszobrászok).
Egyenként 3 méter magas és 20 mázsa súlyúak voltak,
melyek a következőket ábrázolták: "Hungária",
"Ősmagyar harcos", "Magyar
földműves ", "Gyermekét tartó anya".
A négy allegorikus alak az ősi dicsőséget,
a magyar vitézséget, a munkát és a szebb
magyar jövőt jelképezte. Az oszlopcsoportnak
a négy alak közt felnyúló végén a Hiszekegy
körirata [(Hiszek egy) (Istenben) (Hiszek
egy) (Hazában)] volt látható. Az egész emlékmű
gondolatát pedig megkoronázta Nagy-Magyarország
élő jelképe, a Szent Korona.
Az alapító okmányt 1934. szeptember 27-én
helyezték el a négy szoboralak fölött, majdnem
10 méter magasságban, a Hiszekegy kövei közé.
Az 1934. október 28-ra tervezett felavatás
elmaradt, mert a Vreme, a szerb kormány félhivatalos
lapja három nappal a szoboravató előtt hosszú
cikkben támadta Magyarországot és vezetőit,
azt állítva, hogy Magyarország október 28-ra
országos tüntetést szervezett Nagykanizsán
Jugoszlávia ellen, egy "országzászló"
felavatása kapcsán.
1952-ben eltávolították helyéről, és a mögötte
lévő volt víztároló és az emlékmű között
ásott gödörben hantolták el.”
1999-ben elhatározás született, hogy az emlékművet
felébresztjük hosszú álmából. Ez év nyarán
Nagykanizsa város tulajdonába került vissza,
és most 2000. decemberében minden esélyünk
megvan, hogy a feltárási munkák végeztével,
a restaurálás után, felállításra kerülhessen
eredeti formájában és eredeti helyén a Nagy-Magyarország
emlékmű. Felszentelésére 2001. augusztus 12-én, vasárnapkerül
sor.
Mi, akik ebben a nagyszerű, csodálatos munkában
részt veszünk, úgy gondoljuk, hogy minden
népnek joga megismernie saját múltját, hiszen
annak ismeretében tudja jelenét élni, a jelenben
jövőjét építeni, alakítani. Ha tisztességesen,
az igazságot nem elferdítve mutatjuk meg
országunk történetét, és emlékezünk az ország
virágzására, avagy romlására, emelt fővel
felvállalva jót és rosszat, akkor jó úton
járunk. Nagykanizsán negyven évig beszélni
sem szabadott az Eötvös téren állott Nagy-Magyarország
emlékműről, Szent István országának emlékművéről.
A múltat eltörölni nem lehet. A politikai
akarat parancsot adhat a hallgatásra, de
az igazságot nem tudja megsemmisíteni. Az
igazság ott szunnyad az emberek szívében,
és öröklődik nemzedékről nemzedékre. Amikor
pedig szabad utat kap, a parázs fellángol
és fáklyaként világít. A mi feladatunk is,
hogy az igazság fényét megőrizzük és továbbadjuk
a következő nemzedékeknek.Úgy gondoljuk és valljuk, hogy a Nagy-Magyarország
emlékmű üzenete túlnőtt Nagykanizsa és Magyarország
határain. Ez az emlékmű a világ magyarságának közös
emlékműve. Itt a Kárpát-medencében és szerte
a világon, Ausztráliától Amerikáig. Tudnunk
kell, és soha nem szabad elfelejteni, hogy
nem is oly rég volt egy közös hazánk, egy
közös otthonunk, Nagy-Magyarország! Ennek
emlékművéhez várunk haza mindenkit 2001.
augusztus 12-én, vasárnap, itt Nagykanizsán!
Tízezrek érkeznek majd e napon Nagykanizsára,
hogy részt kérjenek a város bensőséges megnyilatkozásából,
és milliók fognak részt venni gondolatban
ezen az ünnepen A szoborbizottság nagy súlyt helyez arra,
hogy az egész összeget - amely a méltó helyreállításhoz
szükséges – a magyar nemzet önkéntes áldozatkészsége
teremtse elő, ezzel is növelni akarván a
Nagy-Magyarország emlékmű erkölcsi értékét. A szoborbizottság ezúton is tisztelettel
kéri a magyar nemzetet, hogy erejéhez mérten
járuljon hozzá az emlékmű felállítási költségeihez.
A feltáráskor napvilágra került emlékmű egyes
részei:
A Nagy-Magyarország emlékmű helyreállításáért
emlékívet és levélzáró bélyegsort bocsátottunk
ki. Az emlékív 1000 Ft, az öntapadós bélyegek
100, 200 és 500 Ft névértékben kerültek kinyomtatásra.
Ezek értékesítéséből befolyt összeg teljes
mértékben és kizárólag a szobrok restaurálásának
és az emlékmű helyreállításának költségeire
fordíthatók.
Az alábbi képeken bemutatott bélyegek a következő
példányszámban kerültek kibocsátásra:
5000 db emlékív és 10500 db bélyeg (4-es
kisív).
BÉLYEGEK
Forrás: http://www.nagykanizsa.hu/emlekmu
|
