Történelem - ahogyan az Állami Népi Együttes
látja
Táncos magyarok
Jövőre
lesznek
ötvenévesek.
A millenniumi
évadban
zeneként,
táncként,
színházi
produkcióként
monumentális,
az együttes
történetében
páratlan
tebesítményre
vállalkoztak
- a BM
Duna
Művészegyüttes
tánckarával
karöltve
- a Táncos
magyarok
című
tánctörténeti
darabbal.
Abból
indultak
ki, hogy amit mi néphagyománynak,
népművészetnek
nevezünk,
az nem valami időtlen,
misztikus
dolog,
hanem történeti hagyaték.
Tartalmazza
mindazon
kulturális áramlatokat,
amelyek
egykor
végigjárták Európát. Európa
közepén
a hozzánk
érkező nyugati hatás összekeveredett
a Keletről
hozott
hagyományokkal.
- Az
évszázadok
során a parasztság volt az
egyetlen
társadalmi
réteg, amely viszonylag
érintetlenül
maradt.
A XX. századi ember
az ő
információikból
ismeri a Kárpát-medence
zenei
történetét.
Mára a hazai folklorisztika
akkora
adatmennyiséget
halmozott
fel, amelyból világosan
kirajzolódnak
azok
a tendenciák és csomópontok,
amelyek
megadják
a táncok történelmi hátterét:
azaz
a paraszti
közegben megváltozott táncokból
és a
történeti
leírásokból együttesen tárul
elénk
az elmúlt
korok táncvilága - magyarázza
Sebő
Ferenc,
az együttes művészeti vezetője.
A magyar
államiság
egységes voltát jelzi,
hogy
szinte
minden területen fellelhető minden
tánctörténeti
stílus,
csak a régi és az új
aránya
másképp
keveredik Erdélyben reneszánsz
elemeket,
Moldvában
középkorias anyagot találni,
a Dunántúlon
a XIV--XV.
századhoz kötődő
ugrós
tánc
divatját...
- A Táncos
magyarok
című összeállításnál
figyelembe
vettük
az élő népzenei és néptáncos
formákat
- hiszen
a táncosokban pontosan
őrződtek
meg az
információk, generációról
generációra.
Figyeltük
a régi, írásos anyagokat
(utazók
leírásai,
történészek munkái, históriák,
néprajzi
gyűjtések).
Pesovár Ernő népzenekutató vetette egybe a fennmaradt
írásos
anyagot
az élő népzenei anyaggaL Egy-egy
odavetett
utalás
fontos adatot hordozhat:
kiderült
például,
hogy Balassi Bálint 1572-ben a pozsonyi koronázáson magyar tánccal
vett
részt,
amirol már akkor megjegyezte
a krónikás,
hogy
a juhászok is járják Ezt
az úgynevezett
hajdútáncot
a juhászok e században
is ugyanúgy
járták,
mint Balassi idejében.
Büszkén
hangoztathatom:
amit a Táncos magyarokban
a színpadon
látni,
nem fantáziálás, hanem
hiteles
információ
- mondja Sebő Ferenc.
A táncdarabban
különböző
történelmi korok
elevenednek
meg:
az első kép a Regölés címet
viseli,
s az
egyetlen, amely részben a fantázia
eredménye.
Nem ismerjük
ugyanis a honfoglalás
korabeli
táncokat.
A gótika idejéből megidézik
a körtáncokat,
közülük
is azokat, amelyek
a néphagyományban
fennmaradtak.
A háborúk
idejéből
maradt
ránk a hajdútánc - e rekonstrukcióra
különösen
büszkék
-, majd a reneszánsz idők
udvari
és páros
táncai következnek. Nyomon
kísérik,
mint
vált át a kollektív tánc az
egyéni,
illetve
páros táncra, ahol a férfi
megérintheti
női partnerét.
Előadásukban
helyet
kap az
individuális táncokb61 kialakult
verbunk,
majd
nemzeti táncunk a reformkorból,
a csárdás.
A XX.
századhoz közeledve bemutatják,
mely
táncok
maradtak fent paraszti környezetben.
Végül
a táncházmozgalmat,
és az énekelt verset
is felidézik
az 1970-es
évekből, és Nagy László regösénekével zárják a történelmi áttekintést.
A kosztümök
az egyes
történelmi korokhoz
igazodnak.
E látványos
időutazással céljuk
- kimondva-kimondatlanul
- az
ismeretterjesztés.
Sebő Ferenc azt állítja, egész életében erre
a darabra készült. S valóban: a paraszti
kultúrát bemutató táncdarabokhoz szokott
közönségre a reveláció erejével hatottak
a Táncos magyarok. Sokan mondogatták: "Nem
is tudtuk, hogy ez mind a miénk!" A
gyerekek szájtátva nézték, a pedagógusok
is.
- Az
évfordulós
eseményeken természetesen
jelen
vagyunk,
októberben Japánba utaztatjuk
a darabot,
mert
számunkra fontos, hogy magyarok
és külföldiek
egyaránt
megismerjék a különleges
összeállítást-
mondja
Serfőző Sándor az Állami Népi Együttes igazgatója. Novemberben
a Vajdaságban
és a
Felvidéken vendégszerepelnek.
A jövő
évadra
kifejezetten az ifjúság körében
szeretnék
terjeszteni
a tánrcjátékot határon
innen
és túl.
A népszerűsítést szolgátja
a nemsokára
megjelenő
CD- és videoanyag.
A régi
gyakorlattal
ellentétben ennek a darabnak
három
olyan
fiatal koreográfusa volt, akik
nem paraszti
kömyezetből
érkeztek, és más
módon
interpretálták
a folklórelemeket, mint
elődeik.
Juhász Zsolt és Varga Zoltán mellett a harmadikat, Mihályi Gábort tavaly a Táncművészek Szövetségének elnöksége
az ország
legjobb
koreográfusának
találta.
Sebő
Ferenc
hangsúlyozza,
hogy a Táncos magyarokat
nem csak
a millenniumra
szánták.
Elvi jelentősége
abban
van,
hogy
felfedezi a történelmet a
tánchagyományban. |