Horthy Miklós kormányzó helyéről felállva
mondotta el beszédét:
Két évvel ezelőtt - úgymond - fogant meg
a gondolat, hogy a mai időkhöz illő szerény
formában kifejezést adjunk a csodálatnak
és mélységes hálának, amelyet első szent
királyunknak a muló évszázadok fölé emelkedő
hatalmas egyénisége és országépítő munkája
iránt érzünk.
Nagy őse, a honfoglaló fejedelem, hazát adott
népének, amidőn annak sorsát a Kárpátok medencéjéhez
kötötte, de Szent István volt az, aki véglegesen
berendezte a magyarság új otthonát és irányt
szabott a nemzet egész jövő életének.
Látnoki szemével felismerte és lángeszével
megoldotta a nagy problémát, amely a nemzet
élete és halála fölött döntött, midőn bensőséges
hittel, mélységes meggyőződéssel, nemes példával,
jóságosan irányító atyai kézzel, de ha kellett:
minden ellenszegülést letipró eréllyel megalkotta
a keresztény magyar királyságot, felépítette
a nemzeti államot, bevezette a népet a nyugati
nemzetek kultúrközösségébe.
A nagy király mindent felölelő elméje megszervezte
a magyar nemzet önkormányzatának alapvető
intézményeit, a királyi tanács, a székesfehérvári
törvénynap, a vármegye életrehívása s az
egyházi, polgári és katonai közigazgatás,
a gazdasági és kulturális fejlődés megalapozása
által. Ezzel oly szilárd, de fejlődésképes
és a haladó korhoz alkalmazkodó keretet adott
a nemzeti életnek, mely túlélte évszázadok
viszontagságait és lehetővé tette, hogy a
magyar faj keletről hozott értékes tulajdonságait,
sajátos egyéniségét, politikai és katonai
erényeit átmentse a jelenkorba.
A szentistváni állameszme Közép-Európában
mindenkor a béke és igazság, a szentkorona
alatt élő népek testvéri egyetértésének és
boldogulásának záloga volt. A történelmi
viharok időszakonként elhomályosították Szent
István állameszméjének fényét, de az eszmében
lakozó életerő és lendület mindig újból és
újból napvilágra tört.
Szent István áldott jobbja ma is irányt mutat
a nemzet ezeréves útján. S ha mi, kegyeletes
utódok hódolni akarunk a magyarság szent
és bölcs vezérlő szelleme előtt, azt őseinkhez
és magunkhoz méltóan csak egy szent fogadalom
alakjában tehetjük, midőn megfogadjuk, hogy
minden képességünkkel és egyesített erőnkkel
azon leszünk, hogy visszaszerezzük Szent
István országának hajdani fényét.
(Forrás:
A Szent István Emlékév. Bp., 1940.
88-89.
l.) |