DIGITÁLIS KIADVÁNYAI
Az 1956-os Intézet nagy hangsúlyt helyez a kutatásai során összegyűjtött információk és dokumentumok adatbázisainak kiépítésére. Az informatika gyors fejlődésének köszönhetően ma már lehetséges olyan méretű és szerkezetű adatbázis kialakítása, amelyben egyesíthető az Intézet valamennyi már meglévő adatbázisa a multimédia dokumentumokkal (digitalizált fotókkal és hanganyagokkal) együtt.
A JELENKORTÖRTÉNETI ADATBÁZIS A jelenkortörténeti adatbázis életrajzokat,
oral history interjú- és periratkivo-
A FOTÓADATBÁZIS A jelenkortörténeti adatbázishoz kapcsolódik
az 1945 utáni történelmet doku-
AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ENCIKLOPÉDIÁJA
1999 tavaszán az 1956-os forradalom
történetét bemutató CD-ROM az Intézet első multimédia kiadványaként, a
közelmúlt történetét feldolgozni kívánó sorozat első darabjaként
jelenik meg. Az egyes témák több szempontú összekapcsolása lehetővé
teszi a barangolást akár idő, akár helyszín, akár
szereplők szerint. A tájékozódást könnyítik a térképek
és a szakirodalmi hivatkozások. A CD-ROM vezérfonalát a
forradalom kronológiája adja, amely az
1956. október 6-tól december 12-ig terjedő időszakot dolgozza fel.
Ehhez kapcsolódik a korszak 500 legfontosabb szereplőjének az életrajza,
egy 1.500 tételes bibliográfia, Budapest és több vidéki város térképe.
Forrásértékűek a forradalom eseményeit és alaku- lását illusztráló
archív filmrészletek, a színes és fekete-fehér
fényképek és az eredeti hangfelvételek.
AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM TÖRTÉNETE: DIGITÁLIS TÖRTÉNELEMÓRA AZ INTERNETEN A Művelődési- és Közoktatási Minisztérium „Sulinet” programjához készült az 1956-os magyar forradalom történetét bemutató digitális oktatási segédanyag a középiskolák és az érdeklődő nagyközönség számára, amely Magyarország 1953–1963 közötti történetét: az 1956-os forradalomhoz vezető utat, a forra- dalom és szabadságharcot, az ellenállást és a megtorlás eseményeit öt önálló részben (120 oldal főszöveg, 1.500 oldal kiegészítő szöveg) mutatja be. A fejezetek (Válság és útkeresés, Forradalom és szabadságharc, A szabadság napjai, Megszállás és ellenállás, Megtorlás és restauráció) a téma teljes, részle- tes, közérthető kifejtését tartalmazzák. A főszöveget fényképek színesítik. Egyes szavak (fontos személynevek, fogalmak, intézmények) „forrószóként” működnek: ezekre rákattintva behívható a kislexikon, amely a korszak legfontosabb szerep- lőinek – köztük külföldi politikusoknak – a rövid életrajzát, történelmi fogalmak magyarázatát, a korszak egyes intézményeinek a rövid leírását tartalmazza. A főszövegben elhelyezett piktogrammok kiegészítő, illusztráló, értelmező segéd- szövegeket kapcsolnak be : közel száz korabeli forrást, visszaemlékezéseket, ajánlott irodalmat, szakkönyvek vonatkozó részeit, statisztikai táblázatokat, térképeket és kronológiát. Internetcím: http://www.sulinet.hu
vagy http://www.rev.hu
AZ 1956-OS INTÉZET
Az Oral History Archívum (OHA) több mint kilencszáz, a magyar történelem elmúlt évtizedeinek kiemelkedő személyiségeivel, tanúival készült életútinterjút őriz. A magnetofonra felvett, majd leírt élettörténetek segítségével az egyes sorsokon keresztül a történelemben szerepet játszó ember szubjektív tapasztalatai, reflexiói, illetve a társadalomtörténet számára forrásértékű, másutt nem fellelhető ismeretei, valamint a személyiséget alakító, körülvevő társadalmi hatások ismerhetők meg. 1981-ben az OHA előzményeként Hegedűs B. András és Kozák Gyula a forradalomban meghatározó szerepet betöltött személyekkel kezdett egyéni és csoportos interjúkat készíteni. 1981–1986 között az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetében folytatott vezetővizsgálat számára készültek interjúk, majd a Művelődéskutató Intézet biztosított otthont az MTA-Soros Alapítvány anyagi támogatásával immár a mai nevén működő gyűjteménynek. 1990-ben a rendszerváltás után létrejött tudományos műhely, az 1956-os Intézet fogadta be az OHA-t. Az életútinterjúk az alábbi tematikus egységekbe csoportosíthatók: 2. a kommunista korszak alatt politikai okokból elítéltek; 3. a forradalom szereplői; 4. a Rákosi- és a Kádár-korszak politikai vezetői; 5. politikai emigránsok; 6. a határon túli, elsősorban erdélyi magyarok; 7. a műszaki, tudományos, gazdasági és művészeti élet prominens alakjai; 8. az ötvenhatosok második nemzedéke (az elítéltek
gyermekei).
Az interjúk legfontosabb
adatai számítógépen vannak nyilvántartva,
illetve folyamatosan megjelenik azok annotált jegyzéke.
Minden interjú névmutatóval egészül ki, amelyek alapján összesített
névmutató készül az említett több tízezer személy rövid meghatározásával,
az említés helyével és gyakoriságával. Ennek segítségével
könnyen hozzáférhetőek az említett személyre
vonatkozó infor- mációk. Az ’56-os interjúk tartalmi
kivonatai egy olyan szabad hívószavas adatbázis-kezelő
programban vannak rögzítve, amely segítségével valamennyi – az interjúkban
említett – ’56-tal kapcsolatos eseményről, helyszínről
és intéz- ményről részletes, az interjúalany egész
életéről pedig átfogó információhoz lehet jutni.
( Ehhez az adatbázishoz az interjúalanyok személyiségi
jogainak védelme érdekében csak az OHA kutatószolgálatánál lehet hozzáférni.
)
|