„Egy bizonyos kínai enciklopédia, A jóravaló ismeretek égi gyűjteménye szerint ugyanis az állatok lehetnek a) a Császár állatai, b) balzsamozottak, c) idomítottak, d) malacok, e) szirének, f) mesebeliek, g) kóbor kutyák, h) olyanok, amelyek ebben az osztályozásban szerepelnek, i) őrülten rázkódók, j) megszámlálhatatlanok, k) olyanok, akiket a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek, l) másfajták, m) olyanok, akik az imént törtek össze egy vázát, n) olyanok, akik távolról légynek tűnnek.”
(Jorge Luis Borges, A John Wilkins-féle analitikus nyelv)

Az OSA Archivum, együttműködésben a Budapesti Állatkerttel, kiállítást rendez az osztályozás/taxonómia és az archívum közötti kapcsolatról. A kiállítás az archívum három szintjét és az azoknak megfelelő osztályozási rendszert/logikát mutatja be:

1. Az első, háromdimenziós rész egy, az Állatkertből áthozott növénygyűjteményt (és állatokat, főként vagy kizárólag madarakat) mutat be. Az Állatkert szisztematikusan gyűjt növényeket a világ minden tájáról – bennünket elsősorban, bár nem kizárólag, a trópusi növények érdekelnek –, és egyéni gyűjtőknek is segít, helyet biztosítva azoknak a növényeiknek, amelyek kinőtték egy magánlakás kereteit. Az Állatkert növénygyűjteményéből/archívumából véletlenszerűen kiválasztott részhalmazt – mint valóságos archívumot – állítjuk ki az OSA Archivumban. A növényeket – fizikai tárgyak kollekcióját –, az állatkerti rendszerezéshez hasonlóan mi is gyűjteménybe rendezzük, miközben a rendszer mögötti osztályozási elveket is láthatóvá tesszük. Az installáció fizikai tárgyak, azok egymáshoz való térbeli viszonyának, illetve a mögött meghúzódó összefüggéseknek archívuma lesz. A kiállítás első rendje valódi archívumi anyagokat is magában foglal – terveink szerint a kiállítótermet webkamerák kötik majd össze raktárainkkal.

Az élőlények és az archívumi anyagok is megfelelő jelzetet, (a linnéi binomiális nómenklatúra szerinti) nevet és (a levéltári hivatkozási szabályok szerinti) hivatkozást kapnak. A linnéi rendszer vezeti át a látogatót a következő szintre.

2. A második, kétdimenziós rész – születése tercentenáriumának alkalmából – Linné munkásságára, taxonómiai rendszerére, valamint a linnéi taxonómia és általában az osztályozás jellegére, logikájára és problémáira koncentrál.

Ebben a részben herbáriumokat, mintapéldányokat, illusztrációkat, metszeteket és katalógusokat állítunk ki. A herbáriumokat és mintapéldányokat két minőségükben, mint fizikai tárgyakat, gyűjteményeket, illetve mint az első szinten felvonultatott tárgyakról szóló információk hordozóit mutatjuk be. Amikor csak lehetséges, a kiállítás első szintjén bemutatott tárgyakra segédletek és kártya-katalógusok fognak visszautalni.

A kiállítás második rendje egyszerre akar kézzelfogható és elvont lenni. Szándékunk szerint a Linné életéhez és munkásságához kapcsolódó tárgyakat mutatunk be (múzeumi gyűjteményekből származó tárgykatalógusokat, herbáriumokat, periódusos táblázatokat), de egyúttal az osztályozással általában felmerülő kérdéseket és komoly elméleti problémákat is igyekszünk megválaszolni.

3. A kiállítás harmadik, virtuális része a gyűjtemények és osztályozási rendszerek harmadik rendjével foglalkozik: digitális gyűjteményekkel és katalógusokkal, és kollaboratív osztályozási rendszerekkel, amelyek középpontjában az információ, gyűjtemények, tudás, taxonómiai projektek új rendszerezési elve/logikája áll.

Célunk a különféle digitális gyűjtemények bemutatása, mint például a Human Genome Project, vagy a linnéi taxonómia digitális újrafeldolgozásával kapcsolatos kezdeményezések, így a Global Taxonomy Initiative, a The Barcode of Life Initiative, a Taxonomic Databases Working Group, vagy a Tree of Life web project.

A kiállításnak ezen pontján a biológiai szálat ismét összekötjük a megfelelő archívumi szállal. A harmadik rend így új levél- és könyvtári klasszifikációs projekteket mutat be, mint amilyenek az Online Computer Library Center, amely a Dewey tizedes osztályozási rendszert kezeli, az ISBN.nu, az aura (Advanced User Resource Annotation) projekt, a Thinglink, és nem utolsósorban az Institute of Record, az OSA Archivum folyamatban levő munkája, amelynek célja egy kollaboratív, digitális, történeti iratmegosztó archívum létrehozása.