OSA / Párhuzamos archivum

Hermann Zsuzsa dossziéja "kapcsolatban állt az ellenzék képviselőivel, akcióikban, szamizdat anyagok terjesztésében résztvett. A BM III/III-4-A alosztálya 1985. VI. 11-én nevelő jellegű beszélgetésben részesítette." (0586-824-1/87/06/17) 1952. október 1-én pottyantott a gólya egy filozófus famíliába. Szüleim – Lukács György tanítványai – mesterükhöz méltó gondolkodás- és viselkedésmódjának köszönhetően viszonylag korán kiütközött lázadó természetem. Már kilenc éves koromban tüntetést szerveztem az énektanárnőnk ellen, aki igazságtalanul adott intőt egy osztálytársamnak, és a helyzet az idő múlásával csak fokozódott. 17 évesen az akkor betiltott Illés együttes melletti tüntetést kezdtem el szervezni (anyám telefonján), amitől persze szüleim pánikba estek és csírájában elfojtották. 1973-ban megismerkedtem egy híres ellenzéki figurával, sokat beszélgettünk arról, mit tehetünk meg és mit nem. Egyetlen mondatára emlékszem, ami attól kezdve meghatározta a figyelőkkel szembeni hozzáállásomat, valahogy így szólt: Ha figyelembe vesszük őket, azzal elismerjük a létezéshez való jogukat. Attól kezdve nem vettem őket figyelembe. Csak éltem. Úgy ahogy nekem tetszett. Hermann Zsuzsa

Hálózati anyag, 1975-1987 PDF T-9481-3, 1974 PDF O-17190-5, 1975 PDF T-9481-4, 1975-1976 PDF M-41714, 1975-1977 PDF O-17190-7, 1976 PDF M-41555, 1984 PDF 2.7.1.-NOIJ, 1984-1985 PDF O-19764-5, 1985 PDF O-19619-12, 1985 PDF O-19619-13, 1985 PDF M-41714-1, 1985-1986 PDF M-41555-1, 1985-1986 PDF